Utánajártunk, hogy milyen módszerrel csalt ki több millió forintot egy kereskedelmi banktól S. Szilárd, a Jobbik előzetes letartóztatásban lévő keszthelyi elnöke.
Gazdasági bűnözők körében jól ismert elkövetési módszert használt a S. Szilárd. Ennek lényege: néhány millió forintért vásárolt házakat a sokszorosára értékelt fel. A megvásárolt ingatlanokra a valós értékének többszöröséért vett fel hitelt hajléktalan vagy munkanélküli nevére, amelyet a többszörösen hátrányos helyzetű vásárlók nem tudtak - és feltehetően nem is akartak - megfizetni. A hitelt pedig – több millió forintot – zsebre rakta. A gyanú szerint három – két zalaszentgróti és egy türjei – házat értékesített tovább saját értékbecslői közreműködésével.
Az eset érdekessége, hogy S. Szilárd magukat cigány származású embereknek valló elkövetők segítségét vette igénybe, akik pár ezer forintért hajlandóak voltak strómanként hitelt felvenni a banktól. Információink szerint a három, olcsón megvásárolt falusi ház is ismerős cigány családok tulajdona volt. Az egyik gyanúsított szerint az egész ügyletet S. Szilárd tervelte ki. A Jobbik keszthelyi elnökét a múlt héten előzetes letartóztatásba helyezte a Zala Megyei Bíróság. A férfi ellen etikai és fegyelmi vizsgálatot indít a Jobbik, és tagságát a pártban a vizsgálat idejére felfüggesztették.
Bárki lehet értékbecslő
Az eset központi eleme az ingatlan értékbecsléssel való visszaélés, amely egyben jól rávilágít a hazai értékbecslői szakma sanyarú helyzetére. Mivel ma Magyarországon 2005-ig egy középfokú OKJ-s tanfolyammal bárki lehetett értékbecslő, nincs megfelelő szakmai színvonal és ellenőrzés. Jelenleg az dolgozhat értékbecslőként, aki az önkormányzatok ingatlanközvetítői és vagyonértékelői névjegyzékében szerepel, ám ez nem elég garancia a hozzáértésre. A Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete (MIÉSZ) számos alkalommal felhívta a jogalkotó figyelmét erre a tényre - ám mindeddig nem jártak sikerrel. Legutóbb tavaly decemberben Mikulás ruhában tüntettek a Pénzügyminisztérium és az Önkormányzati Minisztérium előtt, majd két virgácsot is átadtak a minisztériumok munkatársainak.
Az értékbecslői szakma aggodalmait alátámasztja a tavaly májusban ismertté vált Kings City sukorói gigaberuházás „telekcsere” botránya is. Ennek alapját ugyanis szintén egy problémás értékbecslői szakvélemény teremtette meg. Mint ismert, Joav Blum, izraeli származású üzletember egy csereügylet révén jutott hozzá a 70 hektáros sukorói területhez, mégpedig úgy, hogy az állami tulajdonban lévő velencei-tavi ingatlanért cserébe felajánlotta két, Pest megyében található gyümölcsösét. A gyanú szerint a csereügyletben szereplő sukorói ingatlant erősen alulértékelték, míg a Pest megyeiket jóval a tényleges értékük fölött számították be, és ezzel feltehetőleg több százmillió forintos kárt okoztak a magyar államnak.
Az értékbecslői szakma egyöntetű véleménye szerint az államnak – a szakmai szervezetek javaslatai alapján – minél előbb rendeznie kellene a helyzetet. Már csak azért is, mert ha lesz vagyonadó (márpedig előbb-utóbb lesz), akkor ennek előfeltétele egy hiteles ingatlanvagyon kataszter felállítása, így a független értékbecslők bevonása.
