A kávécserje egy trópusi növény, amely Brazíliában és Afrika egyes vidékein terem hatalmas ültetvényeken, ám azt kevesen tudják, hogy ma már hazánkban is kapható ilyen cserje. Ez a különleges mediterrán növény egy kis odafigyeléssel lakásban vagy kertben is gondozható és nevelhető, sőt ha elég türelmesek vagyunk akár saját termést is szüretelhetünk.
A növény eredetileg Afrikából származik, itt a mai napig vadon nő, Európába az 1700-as évek óta ismerik. A kávécserje Kelet Afrikából a vörös tengeren át jutott el Jemenig. A kávézás hódolói az Arabok voltak, innen került át a XII. században Európába.
A kávébogyó egy trópusi örökzöld cserje növény, a kávécserje – „Coffea” – termése, amely a buzérfélék családjába tartozik. Az egész világon termesztik, leginkább azonban az Egyenlítő menti területeken, ahol a fejlődéséhez legkedvezőbbek a feltételek.
A Három legismertebb fajta
Több száz féle kávécserje létezik, amelyek közül a Coffea Arabica, a Canephora és a Liberica a legismertebbek. Gazdasági értelemben vett jelentősége ezek közül a Coffea Arabikának és a Coffea Canephorának van, ez utóbbit Robustának is nevezik. A Coffea Liberica fajtát csupán Afrika bizonyos területein termesztik, és a kávépiacon csak kiegészítő szerepet játszik. Ennek a fajta kávénak nagyon keserű az íze, és emiatt nem is igazán keresett a kávékedvelők köreiben.
|
|
A növénynek fényes, markáns zöld színű levelei vannak, néhány év után pedig a cserjén megjelennek a hófehér, illatos virágok is. A virágok illata a jázminéhoz hasonlít. Körülbelül a virágzás után kilenc hónappal megjelennek az első gyümölcsök, amelyek először zöldek, majd vörösek, végül feketék lesznek. Minden bogyóban két mag van, ezek a kávébabok. Bár a kávébabra sokszor éveket kell várnunk, ha elég türelmesek vagyunk, otthon saját kávénkat szüretelhetjük. Ha elég sok termésünk van, szüreteljük le, szárítsuk, majd pörköljük meg. A kávészemek akkor érettek, ha teltek és pirosak.
Hogyan gondozzuk?
Télikertben a kávécserje akár két méter magasra is megnőhet, ha túl magasnak tartjuk, vágjuk vissza a hajtásokat. A növény legszívesebben a félárnyékos helyeken érzi jól magát, télen 12-15 fokos hőmérsékletre van szüksége. Nyáron kitehetjük a kertbe, de óvjuk a tűző napsütéstől, mert könnyen megéghetnek a levelei. Ha visszavágjuk a növényt, a levágott hajtásokat dugványként is felhasználhatjuk; ültessük el egy cserépbe, és pár hét múlva meggyökeresednek. A magról való szaporítással nem érdemes házilag kísérletezni. Ha megfelelően gondozzuk a kávécserjét évente akár 20-30 centiméterrel is nő. A kávécserje általában 4-5 év után terem, de túl nagy termésre egy cserjétől ne számítsunk.
|
|
Ideális növény kezdő kertészek számára is, jól viseli az egyszerűbb körülményeket is, mint kevés fény, vagy száraz levegő. Nyáron öntözzük bőven a növényt, de télen kissé mérsékeljük a locsolást. Érdemes lágy vizet, vagy esővizet használni az öntözéshez. Nyáron permetezzük a leveleket rendszeresen. Kétévente egyszer ültessük át a kávécserjét egy nagyobb cserépbe, laza virágföldbe. Tavasztól őszig tápoldatozzuk kéthetente egyszer, levéldísznövény tápoldattal. Érdemes a kávécserjét tavasszal és ősszel visszametszeni, de csak a friss hajtásokat vágjuk vissza.
Japán kutatócsoport már kifejlesztett egy koffeinmentes kávécserjét, ami genetikai módosítás következménye, de ez még hazánkban sokáig nem lesz kapható.
A legismertebb betegségek és kezelésük:
Levélhullás: A növény kevés fényt kap, tegyük világosabb helyre.
Barna levélszélek: Tűző napsütés lehet az oka, megégtek a levelek.
A levelek elszáradnak: A hőmérséklet túl magas, vigyük hűvösebb helyre a növényt.
Túl fakó levelek: Tápanyaghiány.
Pajzstetvek (a levelek fonákján apró bogarak jelennek meg): Rovarölővel permetezzük a növényt.
Kovács Erika
viragcenter.hu
